Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Milyen hatása lehet a gyermekvédelmi törvénynek (pedofiltörvény) az irodalomoktatásra? Erről beszélt Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Népszavának.
Az irodalmat népszerűtlenebb tantárggyá teszi, az olvasáshoz nem hozza meg a kedvet, ráadásul még az eddiginél is jobban megköti a tanárok kezét – mondja az újraszabott magyarérettségiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. 2024-től évente hetven-nyolcvanezer végzős vizsgázik majd az új szabályok szerint, és várhatóan jóval nehezebb lesz a dolguk, mint azoknak, akik idén vagy jövőre futnak neki az érettséginek. Műveltségi teszt, sok magolás vár rájuk.
Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja - mondja a tegnap megjelent kerettantervek kapcsán a Magyartanárok Egyesülete elnöke, Arató László.
„Vannak benne apróbb csapdák és hibák, de alapvetően jó írásbeliről van szó, a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés például hibátlan feladat” – mondta az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű magyarérettségi feladatsoráról. Az ELTE Radnóti-gimnáziumának vezetőtanára úgy véli, a két műelemzési feladat közül a novellaelemzés volt a könnyebb, a két ismert szerző – József Attila és Radnóti Miklós – versének összehasonlítása komolyabb kihívást jelenthet a diákoknak.
Nem igaz, hogy kihúznák a Jókai- és a Móricz-műveket a kötelező olvasmányok listájáról, csak áthelyeznék azokat, ahogy az sem igaz, hogy a középiskolai tananyaghoz tartozó klasszikus műveket lecserélnék populáris regényekre – többek között erről beszélt az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, aki szerint olyan Nemzeti alaptanterv kellene, amely kevesebb – általánosan és egy meghatározott évfolyamon – kötelező elemet tartalmaz és kevésbé „listaszerű”. A magyartanár azt is hozzátette: nem jó, hogy az általános iskola felső tagozatában alig van helye a kortárs ifjúsági és a populáris irodalomnak, miközben a legtöbb diáknál hetedikben-nyolcadikban dől el, hogy olvasóvá válik-e.
Slamet, rapet és más kortárs anyagot is használnak azok a tanárok, akik szerint teljesen rossz megközelítésből oktatja ma a többség az irodalmat Magyarországon. Tényleg csak a halott szerző a jó szerző? Az Origónak nyilatkozó szakemberek szerint egyáltalán nem.
Száz nappal ezelőtt küldött levelet Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárnak a Magyartanárok Egyesülete (ME) és a Történelemtanárok Egylete (TTE). Azt kérték, hogy kezdjenek szakmai párbeszéet az új, állami tankönyvekről. Az államtitkár azóta sem válaszolt nekik - írja a Népszabadság.
Nem nyolc éve, hanem most került a Nyugat-imádatról szóló, sokat kritizált szöveg a hetedikesek irodalomkönyvébe - írja Facebook-oldalán Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.